XVIII. ker térképen

A XVIII. kerület térképen

Telepek

Egyszerű keresés (a találatok nevében szerepel a keresett szöveg)
Részletes keresés (a találtatok nevében, leírásában vagy egyéb információi között szerepel a keresett szöveg)

Almáskert

Pestszentimre



A név utalás az itteni almáskertre, 1992-ben nevezték el.
Nézze meg a térképen!

Bélatelep

Pestszentlőrinc

A XVII. és a XVIII. kerület határa a Tünde utcától - Csévéző utca - a MÁV szolnoki vonala - Tünde utca a kerülethatárig.

1945-ig Rákoskeresztúrhoz tartozott, ekkor csatolták az itt lakók kérésére Pestszentlőrinchez. Gr. Vigyázó Ferenc apja szándékaival megegyezően a teljes Vigyázó-birtokot egy nemes gesztussal a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Ennek a birtoknak volt része a későbbi Bélatelep területe is. (Egyes feltételezések szerint a területet talán Vigyázó Ferenc édesanyja, Podmaniczky Zsuzsanna első házasságából származó fia - taktaharkányi báró Harkányi (Koppel) Béla csillagász, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja - után nevezték el.) A birtokot 1928-ban az országos földbirtokrendező bizottság, 1931-ben az MTA parcelláztatta. A telekrendezés során egy 2 hold nagyságú teret alakítottak ki a telep közepén, és a parcellázónak (MTA) temetőt is biztosítania kellett.
Nézze meg a térképen!

Belsőmajor

Pestszentimre



A XIX. század közepén az akkor még Soroksárhoz tartozó területen vásárolt Auspitz Mór majorságot, amely az ő nevét kapta (Auspitz-major). Itt 1969-ben kezdték felosztani az addigi mezőgazdasági területet.
Nézze meg a térképen!

Bókaytelep

Pestszentlőrinc

Üllői út a Bartók Lajos utcától - Dalmady Győző utca - Wlassics Gyula utca - Madarász utca - Bókay Árpád utca - Garay utca - Varjú utca - Kiss István utca - Cziffra György utca - Margó Tivadar utca - Bartók Lajos utca az Üllői útig.

Az Üllői úton kiépített keskeny nyomtávú vasútvonal (lásd Üllői út) jelentősen megkönnyítette Budapest és Pestszentlőrinc centruma között a közlekedést. A Budapesti Családház Építő Egylet Puszta Szent Lőrinci Csoportja népesítette be az Üllői út téglagyárral szemközti oldalán lévő két párhuzamos utcát (Kossuth Lajos utca, Batthyány Lajos utca) a Kemény Zsigmond utcától a Garay utcáig Herrich Károly (lásd Herrich-életrajz) birtokán. Az első házat 1887-ben építették fel. Ez volt az Ezerháztelep. A századfordulón Bókay Árpád (1856-1919) orvosprofesszor a Herrich-örökösök nevében felparcelláztatta a lajosmizsei vasút és az iparvasút közötti maradék birtokot. Számos középület, szép kertes villa és magánház, valamint a Bókay-kert található ezen a területen. A két háború között ezt a telepet tekintették Pestszentlőrinc "belvárosának". Utcanévbokor: klasszikus magyar utcanevek (Kossuth, Petőfi) (lásd még: Bókay-életrajz)
Nézze meg a térképen!

Erdőskert

Pestszentimre



A telepet 1912-ben Lőwy Bernát örökösei parcellázták fel, de nevét csak 1992-ben nyerte el.
Nézze meg a térképen!

Erzsébettelep

Pestszentlőrinc

Álmos-utca a Felsőcsatári úttól - Tünde utca - Gyömrői út - Gyula utca - Hangár utca - Felsőcsatári út az Álmos utcáig.

A telep a XIX-XX. század fordulóján kezdett kialakulni, Erzsébet királynéról nevezték el. Először többségében a közeli, bár nem Pestszentlőrincen elhelyezkedő Új Köztemető virágosai, alkalmazottai, illetve a szintén közeli gyűjtőfogház alkalmazottai telepedtek le itt. Majd a Gyömrői út túloldalán, a Budapest - Cegléd - Szolnoki vasútvonal melletti gyárak alkalmazottai kerestek itt házat, házhelyet. A telep a szomszédos Bélateleppel együtt, éppen a vasútvonal és a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út okán, határozottan elkülönül Pestszentlőrinc többi részétől. Saját katolikus és református temploma, iskolája, óvodája és bölcsődéje van. Az egykor itt működő Balázs-féle téglagyár agyaggödre helyén ma a horgászokat várja a Balázs-tó. Utcanévbokor: honfoglalással összefüggő elnevezések
Nézze meg a térképen!

Ferihegy

Pestszentlőrinc

Csévéző utca a MÁV szolnoki vonalától a XVII. és a XVIII. kerület közigazgatási határa - Ferihegyi út - a Ferihegyi repülőtér kerítése délkeletnek futva - a főváros határa - a MÁV ceglédi vonala a Csévéző utcáig.

A XIX. század elején Mayerffy Xavér Ferencnek volt itt mintaszőlő ültetvénye, gazdasága. Ezért kapta a terület ezt az elnevezést, annak ellenére, hogy nem klasszikus hegy, nagyobb részt sík, kissé egyenetlen, keleti felén szélfútta, 130-140 m magas dombokkal. Ezek viselték a "Ferihegy" nevet, körülötte, a korábban 350, később 1500 katasztrális holdra növekedett terület pedig a Ferihegy-puszta elnevezést. A terület kis részét 1940-ben házhelyeknek parcellázták. Nagyobb része az 1940-es évek óta ad helyet a magyar repülésnek. Budapest nemzetközi repülőtere (ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) 1950-ben nyílt meg. (lásd még: Mayerffy-életrajz)
Nézze meg a térképen!

Ganzkertváros

Pestszentlőrinc

Üllői út a Béke tértől - a főváros határ - Kerékkötő utca - Ganz Ábrahám utca - Alacskai út - Királyhágó utca - Béke tér

A kertvárost a Ganzteleppel együtt 1945 után csatolták Pestszentlőrinchez, korábban mindkettő Vecséshez tartozott. A Ganzkertváros és Ganztelep elnevezést a kettőt együtt jelölő Szent István Kertváros (1939), majd 1941-től 1948-ig a Csáky-liget elnevezés váltotta. (Csáky István /1894 - 1941/ az Imrédy-, majd a Teleki-kormány külügyminisztere) 1948-tól mindkét telep az eredeti elnevezését használja tovább. A Ganz Danubius Gép-, Vagon és Hajógyár 1912-ben vásárolta meg a Vecsés határában lévő mai Ganztelep területét, gyárat kívántak ide építeni. Ez részben az I. világháború miatt nem valósult meg, ezért a területet a gyár az 1920-as években felparcelláztatta. 1926-ban kezdte meg a gyár a házhelyek parcellázását, a telkeket házépítésre saját dolgozóinak adta el kedvezményes áron. A Ganztelepet szegényes épületei miatt Ládavárosnak is nevezték. A mai Ganzkertváros területe eredetileg a Halomi-Deutsch család birtokában volt, de a parcellázás itt is a Ganz-gyár égisze alatt történt. A Ganzkertvárost az Országos Földbirtokrendező Bíróságon igényelte meg házhelyek céljára a Ganz-gyári Munkások és Alkalmazottak Hitelszövetkezete. 1929-ben született meg a döntés. Az építkezésekhez az akkoriban csődbe ment és részben lebontott Lipták-gyárból tudtak kedvezményesen anyagot szerezni, de a szövetkezet kedvezményes hitelhez is segítette tagjait. A Ganzkertvárosban a mai Kandó térre iskolát, templomot, községházát, jegyzői lakást, a Hét vezér térre (ami akkor még nagyobb volt) munkásotthont és tisztviselőotthont terveztek.
Nézze meg a térképen!

Ganztelep

Pestszentlőrinc

A MÁV szolnoki vonala a Nagybánya utcától - a főváros határa - Üllői út - Nagybánya utca a MÁV szolnoki vonaláig.

A kertvárost a Ganzteleppel együtt 1945 után csatolták Pestszentlőrinchez, korábban mindkettő Vecséshez tartozott. A Ganzkertváros és Ganztelep elnevezést a kettőt együtt jelölő Szent István Kertváros (1939), majd 1941-től 1948-ig a Csáky-liget elnevezés váltotta. (Csáky István /1894-1941/ az Imrédy-, majd a Teleki-kormány külügyminisztere) 1948-tól mindkét telep az eredeti elnevezését használja tovább. A Ganz Danubius Gép-, Vagon és Hajógyár 1912-ben vásárolta meg a Vecsés határában lévő mai Ganztelep területét, gyárat kívántak ide építeni. Ez részben az I. világháború miatt nem valósult meg, ezért a területet a gyár az 1920-as években felparcelláztatta. 1926-ban kezdte meg a gyár a házhelyek parcellázását, a telkeket házépítésre saját dolgozóinak adta el kedvezményes áron. A Ganztelepet szegényes épületei miatt Ládavárosnak is nevezték. A mai Ganzkertváros területe eredetileg a Halomi-Deutsch család birtokában volt, de a parcellázás itt is a Ganz-gyár égisze alatt történt. A Ganzkertvárost az Országos Földbirtokrendező Bíróságon igényelte meg házhelyek céljára a Ganz-gyári Munkások és Alkalmazottak Hitelszövetkezete. 1929-ben született meg a döntés. Az építkezésekhez az akkoriban csődbe ment és részben lebontott Lipták-gyárból tudtak kedvezményesen anyagot szerezni, de a szövetkezet kedvezményes hitelhez is segítette tagjait. A Ganzkertvárosban a mai Kandó térre iskolát, templomot, községházát, jegyzői lakást, a Hét vezér térre (ami akkor még nagyobb volt) munkásotthont és tisztviselőotthont terveztek.
Nézze meg a térképen!

Gloriett-telep

Pestszentlőrinc

Iparvágány vonala a Dalmady Győző utcától - Körös utca - Péterhalmi út - Gilice tér - Közdűlő út - Nagykőrösi út - Méta utca - Cziffra György utca - Kiss István utca - Varjú utca - Garay utca - Bókay Árpád utca - Madarász utca - Wlassics Gyula utca - Dalmady Győző utca az iparvágányig

A terület egy részének eredeti neve Madártelep. Az 1980-as évek végén a terület nagyrészt üresen álló részén (csak néhány egykori mezőgazdasági épület állt itt) építették fel a Gloriett-lakótelepet. Mára a lakótelep előtti üres térségen több szupermarket épült. A névadó Gloriette épülete a telep Budapest centruma felé eső oldalán, a Pesti-síkság utáni első jelentősebb magaslat a Gilice tér helyén. A kör alakú Gloriette-et 1814-ben építették a "három császár találkozójára", az időközben kápolnává alakított épületet 1944-ben felrobbantották. A Gloriett-telep kertvárosi részén található a madárnevek utcanévbokra.
Nézze meg a térképen!

Halmierdő

Pestszentimre



A Pestszentlőrinc és Pestszentimre között elterülő erdő neve
Nézze meg a térképen!

Havannatelep

Pestszentlőrinc

Margó Tivadar utca a Bartók Lajos utcától - Baross utca - Kolozsvár utca - Barcsay utca - Vörösmarty Mihály utca - Reviczky Gyula utca - Bartók Lajos utca a Margó Tivadar utcáig

A mai Havanna-lakótelep területén 1916-ban épült fel a Magyar Lőszergyár Rt. telepe, amely független volt a szintén hadfelszereléseket gyártó Lipták-gyártól. A lőszergyár lőrinci, főleg nőket foglalkoztató telepén állították össze és töltötték a különböző méretű lövedékeket. A tűz- és robbanásveszély kockázatának csökkentése érdekében fallal vették körül a területet, önálló vízvezetékrendszert és víztornyot építettek. Az első világháború után üresen álló barakkokban a trianoni békeszerződés után az elcsatolt területekről menekülőket helyezték el. Az 1920-as évek közepére mintegy 6000 ember élt itt, vízzel, villannyal és vízöblítéses mellékhelyiséggel is ellátott otthonokban. Az Állami-lakótelep ezzel jelentősen felülmúlta a város ínségtelepeinek (Mária Valéria-telep, Auguszta-telep) színvonalát. Az 1975-ös ötéves tervben a kerület vezetői és a Fővárosi Tanács döntése alapján kezdték meg az Állami-lakótelep lebontását. A korábbi épületekből csak a Vörösmarty utcai iskolát, a római katolikus és az unitárius templomot tartották meg. Az új lakótelep Virágh Csaba tervei alapján épült. 1977-ben készültek el a tervek és befejeződtek az előkészítő munkálatok, 1978 nyarára már állt három ház, a teljes építkezés 1985-re fejeződött be, és két ütemben (1977-1981, 1983-1985) zajlott. Tervezték a lakótelep későbbi bővítését is. Ebből azonban csak a Csillagház és a Barcsay utcában épült sorházas teleprész valósult meg az 1990-es évek elején. A lakótelep 6020 lakásának 72 százalékába bérlők, 28 százalékába tulajdonosok költöztek. A rendszerváltás után ez az arány megfordult, mert a bérlők kedvezményesen megvásárolhatták a lakásokat. A lakóépületek sávjában a házak két hosszanti, ún. "lakóutcát" alkotnak. A két lakóépületi sáv között helyezték el a középületek sávját. Itt épültek fel - az eredeti tervekhez képest több módosítással - az üzletek, a bölcsődék, óvodák, a két általános iskola, a szociális otthon és az egészségügyi intézmények, illetve a Kondor Béla Közösségi Ház. Az 1980-as években 20-22 000 fő lakott az új lakótelepen. Ma körülbelül 17 000-re tehető a lakosság száma. Eredetileg az Állami-lakótelep, majd a Havanna utcai, ma már a Havanna-lakótelep nevet viseli ez a lakónegyed. Utcanévbokor: írók, festők.
Nézze meg a térképen!

Kossuth Ferenc-telep

Pestszentimre



Kossuth Ferenc (1841-1914) Kossuth Lajos idősebb fia, mérnök, miniszter. A nevét viselő városrész parcellázása az ő kereskedelemügyi minisztersége alatt történt meg. A telepet Auspitz Mór parcelláztatta 1907-ben.
Nézze meg a térképen!

Krepuska Géza-telep

Pestszentimre



Az Alacskai út - névtelen utca - Határ út - Nemes utcák által határolt területet (mely magában foglalja az Alacskai úti lakótelepet is) az önkormányat 2012 tavaszán Krepuska Gézáról nevezte el. Krepuska Géza (1861-1949) fül-, orr- gégeszakorvos, egyetemi tanár, a mai Pestszentimre területén volt szőlőbirtoka.
Nézze meg a térképen!

Lakatostelep

Pestszentlőrinc

A MÁV szolnoki vonala a Küllő utcától - Mikszáth Kálmán utca - Üllői út - Lakatos út - Egressy Gábor utca - Tinódi utca - Fonal utca - József utca - Nefelejcs utca - Küllő utca a MÁV szolnoki vonaláig

Az 1963 és 67 között megszületett Lakatos-lakótelep Pestszentlőrinc?Pestszentimre, Budapest 18. kerülete első modern lakótelepe. Itt épültek a kerület első, 9 emeletes toronyházai. Az 1900-as évek első felében ezen a területen bolgárkertészek termeltek zöldséget és gyümölcsöt a budapesti piacokra (főként paprikát, paradicsomot, fejes salátát és uborkát). A lakótelep már termelőszövetkezeti földekre épült, de több, a kisajátítás előtt néhány évvel épült kertes házat is lebontottak a területen. A 60-as évek végére közel 2800 lakásban 11 000 ember élt a Lakatoson. 2014-ben csupán 6000-en laknak a lakótelepen. A lakótelepet és az iskolát először a Lakatos utcáról nevezték el. Az iskola 1999-ben vette fel Eötvös Loránd fizikus nevét, akinek a közelben, a mai Lónyaytelepen állt egykor nyaralója. A Lakatos-lakótelepre nagy számban költöztek hazájukból elmenekült görögök. Ezért is nevezik a szomszédos területet Görög-dombnak. A területet társadalmi munkában tették használhatóvá. A munkában sok görög is részt vett. A lakótelepi iskolában külön osztályt is indítottak a görög diákok számára. Érdekes párhuzam, hogy az 1800-as évek közepén egy ideig a terület (akkoriban a környék Szent Lőrinc-puszta néven egyetlen birtokot alkotott), a dúsgazdag görög Sina család tulajdonában volt. A lakótelep terveit dr. Brenner János, készítette, akit ezért a munkájáért Ybl-díjjal jutalmaztak 1964-ben. Külön érdekesség, hogy az iskolát és az Üllői úti egyedi lakóépületet felesége, Brennerné Becker Zsuzsanna tervezte, illetve ő adaptálta a helyszínre a típusházakat is. A Lakatos az emberközpontú tervezés eredményeként kialakult minőségi életterével emelkedik ki a korszak monoton, uniformizált lakótelepei közül. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy hétköznapi lakópark ilyen nagy zöldfelülettel, ilyen laza beépítéssel épüljön fel. A lakótelep szomszédságában van a nemrégiben megújított "Büdi-tó". A lakótelepen nem a hagyományos utcaelrendezés a legjellemzőbb. A házak többsége "bokorszerűen" kapcsolódik egymáshoz. Öt ház képez egy "bokrot". Egy-egy bokor házai eredetileg hasonló külső színezést kaptak, így segítve a tájékozódást.
Nézze meg a térképen!

Liptáktelep

Pestszentlőrinc

Üllői út a MÁV lajosmizsei vonalától - Bartók Lajos utca - Reviczky Gyula utca - Vörösmarty utca - Barcsay utca - Kolozsvár utca - a Kispesti temető déli fala - Csapó utca - Új Temető út - a MÁV lajosmizsei vonala az Üllői útig.

A telep területe egykor a Herrich-birtok része volt. Ezt és a mai Bókaytelepet egyszerre parcellázták házhelyekre 1898 körül. Az Üllői úti rész és a közeli utcák hamar benépesültek, a távolabbi, a lajosmizsei vasútvonal melletti területet pedig az 1910-es években Lipták Pál (1874-1926) mérnök egyben vásárolta meg a Herrich-örökösöktől. Ő 1910-ben alapított építőipari vállalatot Lipták és társa néven. Ebben az időben épültek Budapest belvárosának ma is meghatározó emeletes épületei. A többemeletes lakóházak, szállodák, székházak a Lipták által is gyártott vasbetonszerkezetek felhasználásával és magasépítési technológiával készültek. A fővároshoz közeli Pestszentlőrincen, a lajosmizsei vasút mentén talált megfelelő telket a gyárépítéshez. 1911-ben ideköltözött, a gyár emeletes irodaházába, ma ebben az épületben középiskola működik. A Lipták és társa a legnagyobb építőipari cégek egyike lett. Az I. világháború alatt katonai felszerelések gyártására álltak át, harckocsi- és helikopter-kísérleteket is végeztek. Lipták 1916-ban kivált a cégből. A I. világháború után vállalata megszűnt. Ezt követően, 1934-ben nyitották meg a mai Hengersor utcában található egykori gyári irodaépületben Lőrinc első érettségit adó (kereskedelmi) középiskoláját. Az épületben egy ideig polgári iskola, általános iskola, illetve gimnázium is működött párhuzamosan, ma a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolának ad otthont. Az iskola megnyitása idején kezdték el a környékbeli telkek többségét újra házhelyként ("iskolatelep") parcellázni. A II. világháború után az egykori gyár megmaradt területén kezdte meg működését a Lőrinci Hengermű, mely a 2010-es évek elején zárt be. Utcanévbokor: költők, írók, irodalmárok. (Lásd még Lipták-életrajz)
Nézze meg a térképen!

Lónyaytelep

Pestszentlőrinc

A MÁV szolnoki vonala a Mikszáth Kálmán utcától - Thököly út - Üllői út - Mikszáth Kálmán utca a MÁV szolnoki vonaláig.

Az egykori majorsági tölgyerdő (Szála- vagy Szalla-erdő) területén az 1870-80-as években elegáns nyaralótelep épült. Ezért ezt a részt régebben Villatelepnek is nevezték. Névadója gróf Lónyay Menyhért (1822-1884) miniszterelnök, pénzügyminiszter. A területet az 1870-es években ő vásárolta meg és parcelláztatta. Sok időt töltött itt épített emeletes nyaralójában, sőt közbenjárására a telep szélén vasútállomást is létesítettek. Ez ma a Pestszentlőrinc vasútállomás. A villatelepnek számos híres lakója is volt: Eötvös Loránd, a kiváló fizikus, Puskás Tivadar a telefonközpont megálmodója, Margó Tivadar, orvosegyetemi tanár, Fedák Sári operettprimadonna és a Hofherr család, akik a szomszédos Kispesten alapították meg mezőgazdasági gépgyárukat (közkedvelt nevén traktorgyár). A villák parkjaiban részben még ma is láthatóak a tölgyerdő fái, de számos, különleges növényfajtával tarkított, gondosan ápolt kertet őriztek meg a korabeli fényképek. A villák közül néhányat az 1930-as években lebontottak, és az elmúlt 100 évben a nagyméretű telkeket is kisebb házhelyekre osztották. Így a terület ma már villákkal, családi házakkal vegyesen beépített. Az 1990-es évekig egy kisebb gyár is működött a Lónyaytelepen. De itt áll az egykori karmelita zárda épülete is. Itt található Pestszentlőrinc centruma, a Kossuth tér. Utcanévbokor: fákról, virágokról elnevezett utcák. (Lásd még Lónyay- és Eötvös-életrajz)
Nézze meg a térképen!

Miklóstelep

Pestszentlőrinc

A MÁV szolnoki vonala a Thököly úttól - iparvágány a Május 1. tértől - Üllői út - Thököly út a MÁV szolnoki vonaláig.

Szemere Miklós birtokán kialakított telep, mely a tulajdonos nevét vette fel. Az első világháború után leginkább hadirokkantak és hadiözvegyek vásároltak itt házhelyeket. Egy részét nem hivatalosan Rokkanttelepnek is nevezték. De ide tartozik a XIX. század végén parcellázott egykori Tulipántelep területe is. A Tulipántelep nevét az 1905-1906. évi nemzeti ellenállási mozgalom jelképe, a mozgalomban részt vevő tisztségviselők részére készített tulipánt ábrázoló jelvényekről kapta. Itt építette fel híres lövöldéjét Szemere Miklós (ma Zila cukrászda), az egykori kavicsbánya helyén pedig az 1945 után megnyitott Lőrinci (új) Temető található. Érdekesség, hogy a nemzeti ellenállási mozgalomban részt vevő megyei politikusokról elnevezett utcák utcanévbokrot alkottak a Miklóstelepen. Illetve az első világháború alatt a Haladás és a Ráday Gedeon utca között katonai szakkifejezésekről elnevezett utcák nevét 1930-ban magyar írók és költők nevére cserélték. (Lásd még Szemere-életrajz)
Nézze meg a térképen!

Rendessytelep

Pestszentlőrinc

Nefelejcs utca a Malomkő utcától - József utca - Fonal utca - Tinódi utca - Egressy Gábor utca - Lakatos út - Üllői út - a MÁV lajosmizsei vonala - Malomkő utca a Nefelejcs utcáig.

A XIX. század végén Rendessy Károly óbudai pékmester vásárolta meg ezt a területet, és házhelyekre parcellázta. A korai pestszentlőrinci telepek egyike. Itt működött a Kispesti Textilgyár (Kistext). A gyárat 1907-ben nyitották meg. Azért kapta ezt a nevet, mert ebben az időben a mai Pestszentlőrinc területe még a szomszédos Kispesthez tartozott. Ugyan Pestszentlőrinc 1910-től önállóvá vált, a gyár nevét nem módosították. A telepen külön kolóniát alkottak a gyár dolgozói. A Rendessytelepen működött az egykori Szalagszövő- és Csipkegyár is.
Nézze meg a térképen!

Szemeretelep

Pestszentlőrinc

A MÁV szolnoki vonala a Május 1. térről - Nagybánya utca - Üllői út - iparvágány a Május 1. térig.

A Szemerék birtokán több lépcsőben kialakított telep, amely a család nevét viseli. Ezen a birtokrészen volt egykor az új major. Szemere Miklós az 1900-es évek elején kezdte parcellázni az Ó-Szemeretelepet. Ez a Budapest - Cegléd - Szolnok vasútvonal melletti részen kezdett el benépesülni, sőt külön vasúti megállót is kapott (Szemeretelep). Az Ó-Szemeretelep utcanévbokrában eredetileg az I. világháborúhoz kapcsolódó fogalmakról és személyekről nevezték el az utcákat. A Szemeretelep Üllői út felé eső részét az 1920-as évek végétől parcelláztatta fel Szemere Miklós örököse, Szemere István. Ezt a részt ezért nevezték egy ideig Új-Szemeretelepnek. A parcellázás sikerét segítette, hogy 1928-ban az Üllői úti villamos vonalat az akkori Pestszentlőrinc határáig, a mai Béke térig meghosszabbították. A 30-as években benépesülő Új-Szemeretelepen a történelmi Magyarország földrajzi és helységneveiből alakítottak ki utcanévbokrot.
Nézze meg a térképen!

Szent Imre-kertváros

Pestszentlőrinc

Szent Imre-kertváros: Üllői út a Körös utcai iparvágánytól - Béke tér - Királyhágó utca - Flór Ferenc utca - Körös utcai iparvágány az Üllői útig Szent Imre-kertváros (lakópark): A Halomi út a Tarkő utcától - Királyhágó utca - Kétújfalu utca - Tarkő utca a Halomi útig

Szent Imre nevét halálának 900. évfordulója kapcsán vette fel a kertváros. A terület is a lőrinci Szemere-birtok része volt. Az 1920. évi földbirtokreform következtében lehetőség nyílt arra, hogy a Trianon után elmenekült tisztviselők méltó lakáskörülményeket teremthessenek a vagonlakások, magas bérlakásköltségek, a szükség-lakótelepi elhelyezés kiváltására. Az 1000 kat. holdon felüli mezőgazdasági birtokoknak, amennyiben 30 éven belül vásárolták őket (ilyen volt a lőrinci Szemere-birtok is) vagyonadóként 15 százalékot természetben kellett leadniuk a földbirtokrendezés céljaira. Ezért a tisztviselőtelepet nem Szemere, hanem az 1925-ben megalakult Pestszentlőrinci Kertotthon, Házépítő, Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezet parcelláztatta. A szabadon álló, villajellegű épületekkel benépesített kertvárosban a beépítést szigorúan szabályozták. Utcanévbokor: elsősorban erdélyi, egykor magyar települések, földrajzi nevek. A 2000-es évek elején épült a Királyhágó-lakópark az egykori, 1956-ig magyar, majd szovjet laktanya helyén. A szovjet csapatok 1991-ben hagyták el Magyarországot. Utcanévbokor: az utcákat Pestszentlőrinchez kötődő neves személyekről nevezték el.
Nézze meg a térképen!

Szent Lőrinc-telep

Pestszentlőrinc

Margó Tivadar utca a Baross utcától - Cziffra György utca - Kolozsvár utca - Baross utca a Margó Tivadar utcáig

Az Ifjúsági, később KISZ-lakótelep (Kommunista Ifjúsági Szövetség) ötlete helyben született meg, nem felsőbb utasításra építették. Megszületése a közösségi - ahogy akkor nevezték, társadalmi - munka szép példája. Az 1960-as évek elején az országban egyedülálló módon a kerületi KISZ Bizottság olyan ifjúsági, szövetkezeti lakótelep építését tűzte ki célul, mely megoldást jelent a fiatal házaspárokat sújtó kétségbeejtő lakáshelyzeten. Ehhez más fővárosi KISZ-szervezeteket is sikerült ingyenes közreműködésre rávennie. Az előkészítés, a műszaki tervek társadalmi munkában készültek. 1964-ben kezdték meg az építést az egykori majorsági, mezőgazdasági földeken, 1974-ben adták át az utolsó, 10 emeletes lakóházat. A lakáshoz jutáshoz nem ártott KISZ-tagnak lenni, a korhatár 30 év volt, és 200 óra társadalmi munkát is vállalni kellett. De sokan ennél jóval többet vállaltak, sőt barátaikat, családtagjaikat is bevonták. A lakások alapterülete 27, illetve 42-53 m2 közötti. A lakóépületek egyetlen 10 emeletes kivételével 3-4 emeletesek. 1992-ben nevezték el Szent Lőrincről. A lakótelep szomszédságában áll Szent Lőrinc puszta műemlékkápolnája, az egykori majorság egyetlen megmaradt épülete.
Nézze meg a térképen!

Újpéteritelep

Pestszentimre



Az elnevezés az első parcellázáskor, 1898-ban született, és Pestszentimre 1931. előtti nevére, Soroksárpéterire utal. Kezdetben a területet Bernátfalvának is nevezték, a terület tulajdonosáról, Lőwy Bernátról.
Nézze meg a térképen!